Ki is nyert igazából? Választás a számok tükrében

Különleges fordulatokat tartogatott a június 9-i választás. Ahogyan az ilyenkor lenni szokott, a győztesek örülnek, a vesztesek bánkódnak, miközben készülnek az ilyen-olyan elemzések, egészen meglepő következtetésekkel. De mi is történt valójában Szolnokon? Ennek próbáltunk utánajárni szigorúan a tények mentén.

Kezdjük a legfontosabbal: októbertől Györfi Mihály lesz Szolnok polgármestere. A DK-vezette koalíció jelöltje 12 182 szavazatot kapott, ami pontosan 375-el több, mint amit az eddig városvezető, Szalay Ferenc kapott (11 807).

DK-s polgármester, kormánypárti közgyűlési többség

Nézzük a közgyűlést, mely nélkül a polgármester nem létezhet. Itt más a helyzet, a Fidesz-KDNP pártszövetség 7 egyéni körzet mellett két listás helyet is szerezve kilenc embert delegál a 17 fős testületbe, a DK-MSZP-Momentum-Jobbik összefogás pedig öt körzet megnyerése mellett két listás helyet kapott. Mellettük az LMP delegálhat egy képviselőt. Azaz, szinte ugyanúgy, mint 2019-ben, a polgármestert adó politikai erő a döntéshozó testületben kisebbségbe került. Az LMP-s képviselő a minősített többség tekintetében lesz a mérleg nyelve, egyébként a Fidesz-KDNP többsége az mindig adott lesz.

Joggal merülhet föl az emberben a kérdés, hogy mi okozhatta ezt a furcsa felállást ismét Szolnokon? A város alapvetően abban a tekintetben baloldali, hogy a politikai paletta baloldalán lévő pártok összességében több szavazatot kapnak mindig, mint a jobboldaliak.

Az önkormányzati választáson nincsenek pártlisták, így nem szoktuk látni az adott pártok valós támogatottságát. Ám mivel az Európa-parlamenti választást most egyben tartották Magyarországon a helyhatóságival, így megvan az a lehetőségünk, hogy láthatjuk, melyik pártot mennyien támogatták valójában.

A választók nem az új polgármesterre bízták a döntés jogát

Nézzük először a Györfi Mihály mögött álló politikai erőket, a DK-MSZP-Párbeszéd listáját, a Jobbikét, valamint a Momentumét. Ezek a pártok összesen 4293 voksot kaptak a szolnokiaktól.

A Fidesz-KDNP 10 988 szavazatot kapott a pártlistájára, míg a Tisza Párt 11 864-et.

Mielőtt néhány következtetést levonnánk a számokból, álljon itt, mennyi szavazatot kaptak összesen a közgyűlésbe bejutó képviselők.

A leendő polgármester csapatára összesen 9864-en szavaztak, míg a Fidesz-KDNP képviselőire 12 343-an! Az LMP képviselőjelöltjeit pedig 3869-en támogatták.

Mit is mondanak az adatok? Magyarázat és találgatás nélkül.

• Györfi Mihály egyértelműen a Tisza Párt felbukkanásának a nyertese. Az őt támogató pártok szavazataihoz 8000 érkezett a tiszásoktól, akiknek ugye nem volt egyéni jelöltje

• A választópolgárok a Fidesz-KDNP jelötleire adták a legtöbb szavazatot, magyarán az ő kezükbe adták a közgyűlési többséget, s ezzel a döntés jogát a várost érintő ügyekben.

• Nem igazak azok a Györfi Mihálytól származó állítások, mely szerint a fideszes szavazók közül ezren őt támogatták. A pártlistán a Fideszt támogatóknál még veresége ellenére is több szavazatot (819-el) kapott Szalay Ferenc, a képviselőjelöltek még többet (1355 a különbség). Azaz a Fidesz által jelölt polgármesterre és képviselőjelöltre többen szavaztak, mint a Fidesz-KDNP pártlistájára. Így sehogy nem jön ki az ezer fős átszavazás.

• A Györfi Mihályt támogató képviselőcsapat nem csupán darabszámban, hanem szavazatok számában is láthatóan kisebb felhatalmazást kapott a választóktól, mint a Fidesz-KDNP és az LMP. Együttesen ők a közgyűlésben 16 212 ember jóvoltából kerültek be, ezzel szemben a DK-MSZP-Jobbik-Momentum tengely képviselői 9864 konkrét támogatót tudhatnak maguk mögött. Ez még úgy is érezhetően nagy különbség, ha hozzávesszük Györfi Mihály szűk, 375 szavazatos polgármesteri sikerét.

Ezek ismeretében akkor föltennénk néhány kérdést, amire választ kapunk az előttünk álló években. De az is lehet, hogy már sokkal korábban.

·    A kisebbségben „kormányzó” polgármester miként tudja megvalósítani sok-sok milliárd forintos kiadással járó ígérethalmazát úgy, hogy nincs hozzá többsége a testületben?

· Györfi Mihály feljelentésekkel, kétes állításokkal vagdalkozó, a közös munkát alapjaiban aláásó kampányát követően milyen támogatást remél a közgyűlési többségtől?

· Tudja-e majd képviselni az új polgármester Szolnokot a kormányzat felé a helyi kormánypárti szereplők nélkül?

·   Ki fogja valójában irányítani a várost? A közgyűlési többség, vagy a polgármesteri kisebbség?

·  Képes lesz-e az új polgármester együtt dolgozni az eddig általa minden sarkon szidalmazott kormánypártiakkal, vagy megmarad a folyamatos mutogatás és politikai magyarázkodás?

És még föltehetnénk megannyi kérdést, de ezekkel talán várjuk meg az őszt, amikor az új közgyűlés az új polgármesterrel együtt leteszi az esküjét, s elkezd dolgozni. Akkor gyorsan kiderül, kiben lesz elég erő, tudás és tapasztalat, hogy Szolnok fejlődése folytatódhasson. Mert a lényeg azért mégiscsak ez.